4.rész

Miután felért a lift rögtön elengedtem JongHoont és kipattantam onnan.
-Jól vagy?
Kérdezte.
-Igen..-motyogtam.-Merre kell menni?
Néztem körbe a szobák között.
-Gyere utánam.
Mondta, s már el is indult, én pedig követtem őt.
Miután bejelentettünk mindent visszamentünk a házainkhoz.
JongHoon áthívott magukhoz, amit én nem bírtam visszautasítani.
Az ebédlőben ültem MinHwannal szemben.
Nagyon édesen nézett rám.
-Ki a kedvenced az együttesből?
Kérdezte mosolyogva.
-JongHoon.
Feleltem.
-Meséljek valami vicceset JongHoonról?
-Igen.
Bólogattam határozottan.
-Várj többet is tudok.
-Kezd a legviccesebbel.
-Oké.-bólintott, és már kezdetett is bele.-Egyszer ültünk a kanapénál és nagyon unatkoztunk, HongKi felvetette a kérdést, hogy ki kinek é s melyik testrészét nyalná meg a legszívesebben, sorolom a válaszokat!-egy pillanatra elgondolkodott, de aztán folytatta.-SeungHyun JongHoon talpát,amit én eléggé undorítónak találok, de elvileg JongHoon talpa jó ízűnek néz ki,HongKi JaeJin haját,JaeJin nem tudott választani,én azt mondtam, hogy az ami a legédesebb,JongHoon pedig JaeJin fülét választotta, de azt nem hittük volna, hogy meg is teszi,de megtette, megnyalta JaeJin fülét.
Nevetni kezdtem, nem hittem volna akkor még, hogy JongHoon ilyen bolond.
-Mondjam a másikat?
Bólogattam, mivel a nevetéstől nem tudtam megszólalni.
-Szóval egyszer annyira magyarázott, hogy neki ment egy oszlopnak, mind elkezdtünk röhögni, JongHoon is, de jó pár napig volt egy lila folt a homlokán.
-Szegénykém...
Motyogtam, már egyáltalán röhögve.
-Ez vicces!
-De biztosan fájt neki.
-Ez igaz, de attól még vicces volt.
MinHwan telefonja megcsörrent.
-Bocsánat.
Állt fel és sétált el saját szobájába.
Én is felálltam és a nappaliba mentem, új társaságért.
Figyelmetlenségemben megbotlottam HongKi lábába, vagy talán direkt gáncsolt ki.
-Minek neked az a két rusnya szem, ha nem használod?
Szólt rám HongKi.
Rosszul esett, hogy ilyen módon beszélt hozzám.
Rögtön könny szökött a szemembe.
Nem szabad sírnod,YoungAh,minden rendben van.
Gondoltam magamban.
Nem pisloghatok amíg engem néznek!
Parancsoltam magamra, ismét csak a belsőhangom.
Mégis pislogtam, míg mind engem néztek.
-Most már picsogó is vagy?
Megráztam a fejem, közben még egy-két könnycsepp is kigördült.
JongHoon felállt és magához ölelt.
-HongKi, kérlek állj le!
Szólt rá.
-Miért?Nem kéne foglalkoznotok egy ilyesféle lánnyal, nem értem mit vagytok úgy odaérte, csak végig kell rajta nézni már maga a látvány eltaszító.Na meg, ha megismernétek, ő is olyan kétszínű, mint mindenki más.
Ezen szavak hallatára sírni kezdtem JongHoon vállán.
-Most boldog vagy?Elérted, hogy sírjon...
Kérdezte idegesen JongHoon.
-Ez tényleg nem volt szép tőled HongKi...
Dörmögte el SeungHyun.
-Egyet értek az előttem szólóval.
Mondta JaeJin.
Hallottam ahogyan HongKi feláll mögöttem.
Megsimogatta a hátam, majd így szólt:
-Ne sírj, mert akkor csak még rosszabbak lesznek a gondolataim rólad...
Ezzel elsétált.
Kezdtem megnyugodni.
-YoungAh,van egy ötletem!
Tolt el egy picit JongHoon magától.
-Mi lenne az?
Kérdeztem JongHoont.
-Vegyünk sütit, az nyugtatja az érzéseket, aztán együk meg nálad.
Bólogattam beleegyezés képen.
-Gyere!
Fogta meg kezemet, amitől biztos teljesen vörösre változott arcom színe, s kezdett húzni maga után.
Bementünk egy cukrászdába, egészen odáig fogta a kezem, hiába próbáltam elhúzni JongHoon nem engedte el, így egész úton úgy nézhettünk ki, hogy egy helyes pasi sétál egy paradicsommal.
Miután megvettük a sütiket, átmentünk hozzám,leültünk a kanapéra, kinyitottuk a sütiket.
-Meséljek valami vicceset MinHwanról?Az biztos, hogy felvidítana.
-Ti ketten ellenségek vagytok?Mármint te és MinHwan.
-Nem, miért?Kitől hallottad ezt?
-Senkitől.
-Ő mondta ezt neked?
-Dehogy.
-Akkor?
-Csak...-kezdtem volna el, de megálljt parancsoltam magamnak.MinHwan nem biztos, hogy örülne neki, hogy ha elmondanám,nem szeretném, hogy azt higgyék nem bízhatnak bennem.Gondoltam végig magamban.-Mindegy.
-Mondd már, kérleeek!
Kérlelt elnyújtottan.
-Ő is vicces dolgokat mesélt rólad...
-Akkor ezt most feltétlenül visszakapja!
Kacsintott rám, s már kezdett is bele a viccesebbnél viccesebb történetekbe.
Egyik kedvencem az volt amikor MinHwan telenyomta egy nyári napon a száját cukorkával,de az összes elolvadt és összeragadt a szájában, ezért nem bírta kinyitni a száját.
Miután befejezte a sztorikat JongHoon agához ölelt.
-Ne foglalkozz HongKival, nem tudom, hogy mi üthetett belé..
Mondta.
-De igaza van, egyszerűen csak eltaszító látvány vagyok, ezért kerüli a társaságom.
-Ez nem igaz,engem vonzol magadhoz.
-Tessék?
-Mindegy, de viszonozd már az ölelésem!
Tettem amire kért.
-Bocsánat, csak fura ez nekem.
-Az ölelés..?
-Az.
-Miért?A pasiddal biztos sokat ölelkeztek,
-Nincs pasim.
-Akkor a szüleidet.
-Nem vagyok jó kapcsolatban velük.
-Akkor ki szokott megölelni?
-Van egy barátnőm, de ő se nagyon.
-Akkor majd én ölelgetlek.
Vette szorosabbra az ölelésünk.
A kölnijének olyan jó illata volt!